skip to Main Content
+36 30 9642 381 szarka.elizabeta@gmail.com

Érezted már úgy, hogy magányos vagy? Hogy nem tartozol sehová?

Én igen. Sokáig. Ehhez persze nagyban hozzájárult, hogy erősen introvertált vagyok, ahogy az is, hogy fiatalkori barátaim és egész családom egy másik országban él. Viszont annak ellenére, hogy elég nehezen nyitok, mégis minőségi kapcsolódások kísértek utamon. Sosem volt egy időben sok ember körülöttem, de az a néhány, az igazi, meghitt barátság tudott lenni, és mindig volt közöttük, aki amolyan bölcs mentorként volt jelen az életemben. Nem is tudom, nagy válságaim hogyan éltem volna túl nélkülük.

 

Változunk. te is, ő is, én is.

Ahogy telik az idő, úgy változunk. Változik a gondolkodásunk, az élethelyzeteink és fejlődünk. Te is, ő is, én is. Sajnos nem minden kapcsolódás tudja ezt lekövetni, nem mindegyik éli túl. Nagyon nehezen tudtam ezt korábban elfogadni, de idővel be kellett látnom, hogy az élet természetes velejárója, hogy időközönként a kapcsolati hálónk átalakul, kicserélődnek körülöttünk az emberek. Hisz különböző utakon járunk. Ez azt jelenti, hogy vannak időszakok, amikor tényleg érezheted úgy, hogy nem tartozol sehová. Amikor a régi kapcsolódások már megszűnőben vannak, az újak pedig még nem alakultak ki. Nehéz időszak tud ez lenni. Mindenképpen érdemes ilyenkor nyitni az emberek felé. Még akkor is, ha úgy tűnik, ahogy idősödünk, úgy válik egyre nagyobb kihívássá új barátokat, új közösségeket találni.

Fiatalon ez még könnyű, de később, amikor megházasodunk, gyereket vállalunk,  mindenki nagyon elfoglalt lesz. Pörgünk a mókuskerékben. Mindenkit nagyon leköt a karrierje, a munkája, a gyerekek nevelése, vagy éppen az önfejlesztés. Nem marad idő, energia a kapcsolatok ápolására. Azt hisszük, az online kapcsolattartás elegendő lesz, pedig a kapcsolódásokat az együtt megélt közös élmények tudják csak erősíteni. Ha nem figyelünk, egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy nincs kihez fordulni.

 

Pedig kell a támogató közeg

Kell a másik. Kell a kapcsolódás. Egyedül nem megy. A barátok, a család, a közösség nem csak magány ellen kell, nem csak azt az érzetet adják, hogy tartozom valahová, hanem azt is, hogy hasznos vagyok. Hogy van hová, van kinek, van mit adnom. Magamból. Még annak is, akit épp kevésbé tudok most szeretni.

Fontos a közösség, a támogató közeg. Hogy ne csak haverok, barátnők legyenek körülöttem, mert velük kb. ugyanott tartok, így megoldásban segíteni sem tudjuk egymást. Mellettük érdemes olyan lehetőségeket is keresni, ahol tapasztaltabbakkal lehet kapcsolódni. Olyanokkal, akik mindazzal, ami most nekem kihívás, már megküzdöttek. Akik átmentek hasonló élethelyzeten és megoldották.

Mikor úgy érzed, nem igazán tartozol sehová, akkor a magány lassan beköltözik a lelkedbe. Ha így érzel, indulj és keress embereket, akik szintén kapcsolódni vágynak. Sokan vannak és várnak Rád!

 

Keress helyet, ahol támaszkodni tudsz, ahol útmutatást kaphatsz. És keress helyet, ahol te tudsz támasztani másokat.

 

Ha gondolod, csatlakozhatsz hozzám is. Jövő évtől havonta klub esteket fogok tartani, ahol összejövünk, és mindenkit érintő témákról beszélgetünk, kapcsolódunk. Jelentkezz e-mailben, ha úgy érzed, jönnél, és kövess Facebookon, hogy lásd az időpontokat és az aktuális havi témákat.  Várlak!

 

Szeretettel,

Ha gondolat ébredt benned, amit szívesen megosztanál, ha kérdésed van, vagy személyes konzultációt szeretnél, várom leveled: navigator@elizabeta.hu

Back To Top